Az érzelmek gyakorlása, a társas kötődés erősödése, a hétköznapi gondoktól való menekülés – sorolják a pszichológusok, mire lehet jó, ha történelmi filmeket nézünk. Mikor lehet hasznos a nosztalgiázás? Miért élünk át gyászt, ha meghal a kedvenc szereplőnk? És miben hat ránk másként a Hunyadi, mint A Bridgerton család?
A Petőfi-film után videós panelbeszélgetésünkben Deák Kristóf Oscar-díjas filmrendező, Tóth Barna filmrendező és forgatókönyvíró, Hermann Róbert Széchenyi-díjas történész és Hahner Péter történész, a Rubicon Intézet főigazgatója segítségével néztük meg, az érintett szakmák szerint mik a történelmi filmkészítés alapszabályai.
Magyarországon elmaradt a diskurzus, hogy mégis mit is értünk történelmi film alatt. A sokévnyi üres fecsegés után, amely a nemzeti múlt filmes eszközökkel való megismertetésének fontosságáról szólt, itthon most már nyugodtan kiírhatnánk a készülő filmek elejére a klasszikus mondatot: „minden hasonlóság az egykor volt valósággal és az egykor élt történelmi személyekkel a véletlen műve csupán”.
Történelmi játékfilmet forgatnának II. Rákóczi Ferenc életéről és koráról, jelentős összegű támogatás is lenne rá, egyelőre azonban senki sem pályázott az elkészítésére.
Összesen 130 milliót fog költeni bérekre, juttatásokra a történelmi filmalkotásokkal foglalkozó szervezet.
